Critical Points Mi vagyunk! Lyrics

Megkötött kezeimbe égtek a szálak
ledőlnek várak, lassan megölnek vágyak
azt mondják, éljek a mának de nem tudok
ha nem szerethetek, inkább meghalok
Egyedül ebben bő rengetegben, mit ér az élet, ha elérhetetlen
a célod olyan érthetetlen, minden megteszel de érinthetetlen
azért harcolok amit még, soha nem is láttam
a boldogságról már sok, legendát írtam
Szőttem terveket, a vállamon terheket cipeltem el neked.
Tűréshatáron túl kerget a végzeted
legalább úgy éled az életed, hogy élvezed túlszárnyalt a képzelet
a vágyaid nem fékezed őrült világom megmérgezed
Elszálltak a madarak, a vihar is megérkezett
bármikor elfújhat téged, de ha támad bevéded
az álmod feléled megsúgja hogy mért kell elmennem

Refr.: 2x

Itthon ülök, nézem a képeket, szépen lassan elemzem a tényeket
beugranak részletek, miben élek, ember vagyok én is érzek
és tévedek, néha fel sem ébredek, ha rosszat álmodok csak múlnak a percek
a hertzek, mitől újra láthatok, a szavak, amit nektek átadok.

Ketyeg lassan az óra már, tudod valaki téged vár
én emlékszem, hogy mit mondtál, éjfél van, teli a tár
És megyek előre nem állít meg senki, a kitartás mi az életet jelenti
egy tőr van a kezemben, más semmi, egy gondolat a fejemben, már senki
nem véd meg, most egyedül állok
Nem tudom mi van és hogy mire várok
de én tovább szállok, még ha nem engedtek
majdan átkot szórok, hogy szenvedhettek
Most megértettek vagy mondjam tovább
ha nem értessz valamit hát keresd meg az okát
Nem érzed át a dolgok hatásfokát
a kritikális életnek most méregfogát,
amit belédvágtak mikor először hallgattad
az első track-ünket a magnódba beraktad,
Ellened én még most is érzem
mikor mondtam, hogy több sebből vérzem
és kértem az igazam, kértem a végem
minden egyes percben még érzem a lényem
és érezni is fogom míg nem lesz végem
de legalább volt értelme annak hogy éltem

Refr.: 3x

Itthon ülök, nézem a képeket, szépen lassan elemzem a tényeket
beugranak részletek miben élek, ember vagyok én is érzek
és tévedek néha fel sem ébredek, ha rosszat álmodok csak múlnak a percek
a hertzek, mitől újra láthatok, a szavak, amit nektek átadok